Mit jelent a szorongás?

Amikor találkozunk egy stresszt kiváltó ingerrel (úgynevezett stresszorral), működésbe lép szervezetünk védekező rendszere, azaz az endokrin- és vegetatív idegrendszerünk. A kibocsátott hormonok szabályozzák félelmi reakciónk elindítását, majd a fenyegetés elmúltával azok leállítását. Szorongászavarról akkor beszélhetünk, amikor ez az egyébként természetes folyamat valamilyen módon sérül, illetve nem optimálisan működik.

A felnőttek kb. 15%-a szenved szorongászavaroktól, ezzel a szorongás a leggyakoribb mentális problémák közé tartozik.

Félelem és szorongás között az a különbség, hogy míg a félelem esetében valós veszélyt érzékelünk, addig a szorongás általában anélkül jelenik meg, hogy tisztában lennénk annak pontos okával.

A szorongás tünetei

A szorongás:

  • a szervezet körvonalazatlan, pontosan nem meghatározható fenyegetésre adott reakciója,

  • amely olyan testi tünetekkel járhat együtt, mint:

    • szapora légzés

    • heves szívdobogás

    • verejtékezés

    • hányinger

    • görcsök vagy izomfeszülés

  • s általában zaklatott érzelmi állapotot okoz, azaz

    • nyugtalansággal, sírással vagy ingerlékenységgel jár együtt.

szorongás (1).jpg

A szorongásra való hajlam mindenkinél egyéni, s mind genetika, mind környezeti hatások által meghatározott.

A szorongás fajtái

Mindannyiunknak van egy személyes szorongásszintje, azaz egy bizonyos hajlamunk arra, hogy mennyire szorongunk. Ezt az általános szorongási szintet nevezzük vonásszorongásnak, amely genetikailag meghatározott, s amely elsősorban korai, gyermekkori élményeink mentén alakul ki.

Abban is különbözünk, hogy milyen szituációk váltanak ki belőlünk szorongást, s erre helyzeti vagy állapotszorongásként hivatkozunk.

A szorongásos zavaroknak 6 fő fajtáját szoktuk megkülönböztetni:

Generalizált szorongás

Generalizált vagy ún. „szabadon lebegő” szorongásról beszélünk akkor, amikor a szorongás általánosan, az összes tevékenységre kiterjedően jelenik meg. Mivel minden esemény a fenyegetettség érzését váltja ki, egyfajta állandó „harcra készültség” jellemezheti  az egyént, aki úgy érezheti, hogy folyamatosan védekezni kényszerül. Generalizált szorongás bármikor kialakulhat, azonban legtöbbször gyermek- vagy serdülőkorban jelenik meg először, és nőknél kétszer gyakoribb, mint férfiaknál. 

Fóbiák

Ezzel szemben, fóbiák esetében egy meghatározott tárggyal, tevékenységgel vagy szituációval szemben jelenik meg a szüntelen és irracionális félelem. A fóbiák olyannyira egyediek lehetnek, hogy több, mint 500-féle megnevezhető fóbia létezik.

Pánikzavar

A pánikzavarosok visszatérő rettegéshullámokban szenvednek, amelyek a szorongás már említett testi tünetei mellett gyakran az önkontroll elvesztésétől való félelemmel, legsúlyosabb esetben pedig halálfélelemmel is együtt járnak. 

Kényszeres zavarok

Kényszeres zavarokról beszélünk akkor, amikor a szorongást ismétlődő, akaratlanul betolakodó gondolatok okozzák, illetve amikor az egyén a szorongás csökkentése érdekében gyakran ismételendő, "ritualizált" cselekvéseket végez.

Akut stressz-zavar és PTSD

Akut, illetve poszt-traumás stressz-zavarról (PTSD) beszélünk akkor, amikor a szorongás egy különösen megterhelő vagy traumatikus esemény hatására jön létre. Ilyen esetekben a félelem és annak járulékos tünetei hosszú idővel az esemény után is tartósan fennállhatnak.

szorongás (5).jpg

A szorongás azért is veszélyes, mivel gyakran rejtve marad. A szorongók hajlamosak szégyellni állapotukat, így megpróbálják azt palástolni vagy nem mernek segítséget kérni annak feloldásához.

Hogyan kezelhető?

Pontos diagnózis felállításához minden esetben klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta vagy pszichiáter bevonására van szükség, akik segíthetnek egy személyre szabott kezelési terv kialakításában.

Bármilyen fajta szorongástól is szenvedünk, a jó hír, hogy a szorongásos zavarok a hatékonyan kezelhető mentális zavarok közé tartoznak. A szorongászavarból való teljes gyógyulás is lehetséges, illetve csökkenthetőek a tünetek annyira, hogy az egyén képes legyen visszatérni a normális életviteléhez.

A biológiai (gyógyszeres) terápiák a testi reakciók kezelésében nyújthatnak támogatást, míg a különböző pszichoterápiák a szorongás háttérokainak feldolgozásával, új megküzdési stratégiák kidolgozásával és az énerő erősítésével segítenek a gyógyuláshoz.


Kérdéseid vannak? Keress bátran a lelkisugo@gmail.com címen!

Ha tetszett a bejegyzés, kövess @lelkisugo és iratkozz fel a Lelkisúgó havi hírlevelére!

❤ és mutasd meg másoknak is, akiknek inspirációt vagy segítséget jelenthet!